(15) „… az Isten kegyelme és ajándéka még inkább kiáradt… Jézus Krisztus kegyelme által sokakra.” (Róma 5,12-21)

Sok a titok? Mi lesz velünk? Az apostol is gyakran dadog. Egy biztos, Isten az irányt, üdvösséges szándékát világossá tette. Ez minden nyomorúság és gonoszság során, de minden gyarló teológiai vita közepette is az egyetlen vigaszunk. Ravasz László tömören fogalmaz itt: Ádám által a bűn uralma terjedt el, Jézus Krisztus által az élet uralma nyert diadalt. Akármilyen a halál „királyságának” külső formája, hatalomban, dicsőségben; – mégsem hasonlítható az élet királyi uralmához, legyen az bármilyen egyszerű, igénytelen, kicsiny, elrejtett is, itt és most. Jézus Krisztusban helyreállt az ember eltorzult istenképe, meggyógyult a nyomorúság alá rekesztett világ, és a teremtés elérte eredeti célját, Isten dicsőséges gondolata szerint. Jézus Krisztusban előttünk áll a megváltott ember, a megváltott világ. Jézus Krisztus feltámadásával megkezdődött ez a folyamat, és tart mindaddig, amíg teljessé nem lesz (1Korinthus 15,28). Ezzel vitathatatlanul kijelölte Isten az ember és az emberiség életének irányát, tartalmát és rendjét. Egy ideig együtt él a kettő: az ádámi emberiség nyers valósága, és a krisztusi emberiség reménysége; – amaz halálra ítélten, emez életre elhívottan.

Ezsdrás 6,13-22

127. zsoltár

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Source: http://igemellett.blog.hu/