2022.11.21 Jóra fordította sorsunkat az Úr – Videóüzenet a Párkapcsolat és demográfia konferenciára (2)

Jóra fordította sorsunkat az Úr

Adventi áhítattal köszöntöm a „Párkapcsolati kultúra és demográfia” résztvevőit.

(1) Zarándokének. Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr, olyanok voltunk, mint az álmodók.

(2) Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr!

(3) Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezünk. 

 (Zsoltárok 126,1–3)

Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezünk!

Jóra fordította sorsunkat az Isten! Így énekel ez a zsoltár.

Az a jó, amit az Isten adhat: üdvösséges jó, maradéktalan jó, annak nincs fogyatékossága, nincs híja, az tökéletes jó, az a legfőbb jó.

Hiszen Isten maga a jóság, a tökéletesség, a szentség.

Amikor Isten megajándékoz bennünket, akkor csakis jót akar adni nekünk.

Isten, az Ő mennyei világának minden jóságával akarja megajándékozni az embert, már ebben a földi életben.

Erről az isteni jóról azt mondja Pál apostol, hogy sokkal inkább jobb mindennél (Filippi 1,23).

Egy képpel érzékelteti ezt az isteni jót a zsoltáros: amikor ezt a jót megtapasztaljuk, olyanok vagyunk, mint az álmodók.

Az a jó, amelyet az Isten ajándékozhat nekünk, az a legszebb álmainkat is felülmúló jó.

Így értsük ezt a képet.

Jóra fordította sorsunkat az Úr!

Ebben az igeversben Isten hatalmas, szabadító cselekvésének lényege koncentrálódik.

Az Úr nem engedi, hogy rossz irányba haladjunk; még a leglehetetlenebb helyzetben sem engedi ezt, hiszen Ő az események és a történelem Ura is.

Szükségünk van arra az isteni vezetésre, irányításra, bizonyos esetekben alapvető irányváltásra, amit csak az Isten ajándékozhat nekünk, mert e fordulat nélkül elveszhetünk, szakadékba rohanhatunk, balesetet okozhatunk.

Olyan ez a jóságos isteni vezetés, mint a vonat számára a váltó, amely az adott helyzetben is a helyes irányba állítja a szerelvényt, és nem engedi egy másik szerelvénybe belerohanni.

Jóra fordította sorsunkat az Úr!

Ez a fordulat a hatalmas Isten rossztól megszabadító kegyelme.

Ezt a jóságos kegyelmet mutatta meg Isten, egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban.

Hatalmas dolgokat cselekedett velünk az Isten: megszabadított, megőrzött, velünk volt ott is, ahol nem rajtunk múltak a dolgok.

Ez a szabadító, üdvösséges jó tehát már a miénk, hiszen Jézus Krisztus feltámadott, jóra fordította az életünket egyszer s mindenkorra, ezért ez a jó átjárja a jelenünket a reményteli jövő távlataiban.

Erről a jóról énekel ez a zsoltár, amely teljessé teszi az életet, megőriz a rossztól, megszabadít a rosszból, erőt ad a rosszban az isteni jóra, vagyis minket is az isteni jó eszközeivé tesz ebben a világban.

Hatalmas dolgokat cselekedett velünk az Úr, jóra fordította sorsunkat az Isten, ezért örvendezünk.

Aki megtapasztalta az Isten jóságát, az örvendező ember.

Erről az örömről is énekel ez a zsoltár: Megtelt a szívünk örömmel, a szánk nevetéssel, az ajkunk örömkiáltással.

Ez az öröm mindenkori öröm, közös öröm, körülményektől független öröm.

Egészen gyakorlati módon fogalmaz a zsoltár: Ez az öröm megjelenik látható módon a nevetésben.

A nevetés életörömöt jelent. Minden körülmények közötti jókedvet.

Garai Gábor verse imádkozza ezt: Jókedvet adj nekem Uram!

Ez a nevetés – bocsánat a kifejezésért – nem röhögés, amely gúnyolódva, lesajnálva, vagy kárörömmel kineveti a másikat, hanem valóban életöröm, életvidámság, a Krisztus kegyelméből táplálkozó öröm, amely örömkiáltássá lesz – szó szerint ezt énekli ez a zsoltár –, vagyis hitvalló és cselekvő módon továbbadja ezt az örömöt, ezt az isteni jót másoknak.

Ezen az adventen konkrét imádságom lesz: Urunk, add meglátnunk sorsunkat jóra fordító, hatalmasan szabadító kegyelmed valóságát! Urunk, vess véget a háborúnak, állítsd helyre a rendet, tégy bennünket békességszerzőkké.

Ámen.