(21) „…Heródes felöltözött királyi ruhába…” (Apostolok cselekedetei 12,20–25)

„ABBAN AZ IDŐBEN HERÓDES KIRÁLY…” (12,1)

– 1. Ismerni kell az akkori kort, hogy értsük az akkori eseményeket, és jobban értsük azt is, ami saját korunkban történik velünk. Ismerni és értelmezni persze fontos, de többre van szükség. Hitre van szükség, nem „látásra” (2Korinthus 5,7).

– 2. Ki volt ez a Heródes király, aki abban az időben kegyetlenkedni kezdett a jeruzsálemi gyülekezettel? (12,1) Ki volt ez a Heródes király, aki nemcsak a keresztyének ellen támadt, hanem ellenséges indulattal volt mások irányában is, majd békét kötött azokkal, ha az érdekei úgy diktálták? (20) Ki volt ez a Heródes király, aki gyönyörű ruhába felöltözött, a trónjára ült, szép beszédeket mondott, a nép pedig istenként dicsérte őt gyarló félelmében? (21–22) Ki volt ez a Heródes király, aki szerelemes volt önmagába, mint ahogy sokan ma is?

– 3. Most hosszan felsorolhatnám a történelmi tényeket, hogy eligazodjunk a sokféle Heródes között. De itt most ez teljesen lényegtelen. A történelmi tények persze fontosak, mert azok mögött úgy hemzsegnek a bajok, mint a kövek mögött a férgek… (23).

– 4. Figyeljünk inkább Heródes Agrippa életének végére (23; Zsidókhoz írt levél 13,7), amely megtérésre, alázatra, ugyanakkor hívő, felelős vezetésre hív bennünket a magunk helyén. Heródes életének vége arra hív bennünket, hogy imádkozzunk Isten ügyéért és a vezetőinkért (1Timóteus 2,2).

*

Kortörténeti összegzés I. Heródes Agrippa királyról.

Nagy Heródesnek (Kr. e. 77 – Kr. e. 4; Máté 2,16), négy feleségétől öt fia született, Arisztobulosz, II. Heródes, Heródes Arkhelaosz (Máté 2,22), Heródes Antipász, Heródes Fülöp. Heródes Arkhelaosz és Heródes Antipász egy anyától születtek.

A mai Igében szereplő Heródes király I. Heródes Agrippa király (Kr. e. 10 – Kr. u. 44). Ő Nagy Heródes unokája volt; – annak Arisztobulosz nevű fiától és feleségétől, Berenikétől született.

I. Heródes Agrippa éveken keresztül Rómában élt  Tibériusz császár fiának barátjaként. Tibériusz rábízta unokája, Gájusz nevelését is.

37-ben Gájusz Kaligula néven császár lett, aki I. Heródes Agrippát, Heródes Fülöp utódaként (aki I. Heródes Agrippa apjának féltestvére volt) kinevezte negyedes fejedelemmé Palesztina északi részén; Iturea, Trakhónitisz, Bitinia tartományokban (Lukács 2,1).

Heródes Agrippa hamarosan árulással bevádolta apjának másik féltestvérét, Heródes Antipászt, ezért jutalmul megkapta területét, Galileát és Pereát is. Heródes Antipász szerette el féltestvére, Fülöp feleségét, Heródiást (Márk 6,17), és őhozzá küldte Pilátus Jézust (Lukács 23,6–12).

41-ben Klaudiusz császár neki adta a korábban római prokurátorok vezetése alatt lévő tartományokat, Júdeát és Samáriát is – így viszont 41-től, halálig, 44-ig Heródes Agrippa valóban Palesztina királya lett.

Heródes Agrippa életének summája: gátlástalan ambíciókkal, jelentős földi siker, karrier; áldás nélkül; csúfos bukással (23).

2Krónikák 1,18–2,17

9. zsoltár

Source: http://igemellett.blog.hu/