Húsvéti interjúk

Balatonfűzfői Hírlap 2017.04. szám.

Heti Válasz 2017.04.13.

Világnézet Püspökkenyér MTV 2017.04.15.

Veszprém Megye Napló 2017.04.15.

Református Magazin MTV 2017.04.16.

 

 

Hitelesen jelen lenni – Steinbach József református püspöknek is van konkrét fogadalma a böjti időszakban

  • cikk megosztása
  1. április 15., 08:00szerző: Balla Emőke

Jézus Krisztus Lelke által itt van közöttünk, de az Ő visszajövetelére várunk, ahol a megváltás teljessé lesz, mondta Steinbach József református püspök.

– Böjt ideje mást jelent a katolikusoknak, mást a protestánsoknak.

– A böjt lemondás valamiről. A mai világban nagy szabadságban élünk és magunk körül forgunk. Elsősorban arra van szükségünk, hogy önmagunk önző énjéről lemondjunk, Istenhez és a másik emberhez forduljunk. A böjt mindig előremutat. Jézus nagy vacsorát és asztalközösséget készített nekünk, a böjt azzal a reménységgel adatik nekünk, hogy majd megér- kezünk a bőségbe. Az egyik nagy teológus, Bonhoeffer mondja, hogy a szabadságot csak önkorlátozásban lehet megélni. A böjt lényege ez: megtehetném, de nem teszem meg. Ez nem csak lelki böjt.

Steinbach József református püspöknek is van konkrét fogadalma a böjti időszakban Fotó: Stiger Ádám

– Konkrét lemondást jelent?

– Igen. A testnek nagy szüksége van a böjtre. Nálunk nincsenek előírások, ebben szabadok vagyunk, mindenki maga dönti el, hogyan böjtöl. Mindenféle külső kényszer nélkül, belső döntéssel. Nekem is mindig van konkrét fogadalmam a böjti időszakban, amiről le kell mondanom. Nem értek egyet azzal, hogy a református ember csak lélekben böjtöl. Ez megfoghatatlan. Jézus Krisztus azt mondja: böjtölhetnek-e a lakodalmasok, ha velük van a vőlegény? Amikor elvétetik a vőlegény, amikor Jézus Krisztus nincs közöttünk testben, visszajövetelére várunk, a böjt ideje van. Bár Jézus Krisztus Lelke által itt van közöttünk, de az Ő visszajövetelére várunk, ahol a megváltás teljessé lesz. Akkor kezdődik a lakodalom, addig a böjt időszaka tart. Tudomásul kell vennünk: az egyház korszaka a böjt korszaka. A böjtben sok öröm van; ha le tudok mondani másvalakiért valamiről, abban teljesedik ki az én életem is. A böjtnek mindig lelki értelme van, Isten színe előtt történik és előretekint húsvétra. Jézus Krisztus meghalt nagypénteken, feltámadott a halálból. Örök életünk, üdvösségünk van, mert Jézus Krisztus a legnagyobb ellenséget, a halált, a gonoszt legyőzte, ezzel megmutatta, hogy ő Isten Fia, a Megváltó. A reformáció ötszáz éves évfordulóján ez különösen hangsúlyos.

– Miként kapcsolódik húsvéthoz a reformáció?

– Húsvétkor biztosan előjön az igei, teológiai aspektusban, hiszen a kapcsolat adott. A 21. században a keresztyén igazságok, igei értékek, a reformáció felismerései elhalványultak, ezeket újra és újra hangsúlyozni kell. Ez nagyon fontos feladatunk, a jubileumi évben erre számos alkalom lehetőséget ad. A reformáció az eredeti alapjaira helyezte vissza az egyházat. Nézzük meg, mit hozott a reformáció: “solus Christus”, “egyedül Krisztus”. Azt jelenti, hogy örök életünk és üdvösségünk van. Ez abszolút húsvéti üzenet. Nem véletlen, hogy minden vasárnapi istentisztelet húsvéti istentisztelet, a keresztyénség ebből az örömből született, amit pünkösdkor a Szentlélek megpecsételt. Érdemes arra figyelni, hogy a mai egyházak ennek az örömhírnek csak a felét vállalják. Megváltott emberek vagyunk, Isten megáld, megsegít, erőt ad. Erre a világra nézünk, de nem nagyon beszélünk arról, mi van ezután. Pedig fordítva kellene: tudom, hogy örök életem van, ez felszabadít engem, ebben a világban lehet tartalmasabban, lassabban, értelmesebben élni. Bonhoeffer írta, hogy ami az evangéliumokban az örök életről elhangzik, ezért a világért szólal meg. Hogy az itteni szebb legyen.

– Nagypéntek és húsvét ünnepén sokakban vannak kérdések, például a keresztről.

– A helyettes elégtételt nehéz megérteni, azt, hogy Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért, érettünk, helyettünk. A húsvét forrása ez: megváltott emberek vagyunk, Jézus Krisztus a kereszten elhordozta a bűnöket. Isten igazsága ezáltal érvényesült, mert az igazság azt követeli, hogy a bűn büntetést nyerjen, de Isten csak a bűnt utálja, a bűnös embert szereti. Ez az ő kegyelme, a kettő egysége nagypéntek titka. A helyettes elégtételt úgy tudnám kifejezni, hogy ha van egy nehéz, súlyos helyzet, egy „balhé”, a legtöbb ember hárít, dobja tovább a labdát. Átpasszolja a felelősséget. És van egy hely, ahova úgy dobhatom oda a bűneimet, hogy azok nem jönnek vissza. Ez Jézus Krisztus keresztje. Isten megbocsátotta a bűnöket, van új kezdet, van örök élet, kegyelemből, ez egyre inkább átformál, megszentel. Soha nem leszek tökéletes ebben a világban, de a megszentelődés útján járok. Luther a megigazulást hangsúlyozta, Kálvin a megszentelődést. Nem azért leszek jó, hogy üdvözüljek, hanem mert üdvözültem.

– A feltámadással kapcsolatban is vannak kételyek, gyakran még a hívőkben is.

– Nyilván nem ez a test támad fel, a sejtjeink hétévente kicserélődnek. Egy megdicsőült, nem rothadandó test támad fel, de konkrét. Megőrizzük a személyazonosságunkat, egymásra ismerünk. Testemben, lelkemben megtapasztalható valóság leszek. Ez a konkrétság az emberi értelembe nem fér bele. Nem baj, hogy tele vagyunk kérdésekkel, de vannak olyan kérdések, melyekre ebben a világban nincsenek válaszok. Ezt is el kell fogadni. Isten Lelke még kételyeket is támaszthat, hogy általuk érlelje a hitünket. Egy ponton túl eljutunk odáig, ha nincs válasz, akkor nem marad más, mint az élő Isten kegyelmére és ígéreteire hagyatkozni. Isten ezeket jelentette ki nekünk, és az ő kijelentéseiben hiszünk. A többi titok, az Úré.

– Húsvét üzenetét hogyan tudjuk másoknak továbbadni?

– Nagy kérdés, hogyan szólítható meg a 21. század embere. Talán úgy, hogy az embereket szeretni kell, függetlenül attól, kik ők. Mindannyiunknak ugyanazok a problémáink, küzdelmeink, kételyeink, kérdéseink, csak különbözőképpen szocializálódtunk és máshogy közelítjük meg a dolgokat. Mindannyian a szenvedés és az öröm aspektusában éljük az életünket. Az a kérdés, hogyan vagyunk jelen az emberek között. A ma lelkészének, a mai gyülekezet emberének hitelesen kell jelen lenni. Hitelesen dolgozni a munkahelyen, jól, pontosan. Egy idő után mások is észreveszik, hogy egy adott helyzetben hogyan viselkedünk, amikor egy váratlan fordulat jön, a konfliktushelyzetet tudjuk-e keresztyénként, szeretettel kezelni, azt átgondolni. Ha ezt látják az emberek, elkezdenek beszélgetni. Ez nemcsak a lelkész feladata, hanem főleg a hívő emberé, amikor tanúskodni kell a hitéről. És ez már húsvét evangéliuma.

Balla Emőke