Köszöntő az Exrefis Találkozón – 2017.11.06. (2017.09.03.)

Főtiszteletű Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület Püspöke

 

„Hálásak vagyunk értetek az Istennek”

Köszöntő a Pápai Református Gimnázium és Kollégiuma 26 évéért az iskola első Exrefis Találkozójának ünnepi istentiszteletén

 

János evangéliuma 6. fejezetének 40. versével köszöntelek benneteket. A 40. vers így szól szabadon idézve, tartalmilag üzenetekbe foglalva az igeverset: Látni Jézus Krisztust, hinni Őbenne, mégpedig az üdvösség bizonyosságával. Látni Jézust Krisztus, hinni Őbenne, az üdvösség bizonyosságával.

 

Őrá tekintve, Őbenne bízva, az örök élet bizonyosságában tekintünk vissza az elmúlt 26 esztendőre, hálát adva Veletek együtt a Pápai Református Gimnáziumért, az itt töltött évekért.

Hisszük, reméljük, hogy az itt eltöltött évek minden tekintetben, lelki, hitbeli értelemben is meghatározóak voltak számotokra.

Ahogy telnek az évek, az évtizedek, közben ébred rá az ember arra, hogy mennyi mindent kapott Istentől, Isten eszközei által az egykori Alma Matertől, a Pápai Református Gimnáziumtól.

Így adunk hálát Isten akkori eszközeiért, az akkori iskolavezetőkért, az akkori és a mostani tanárokért. Áldott legyen fáradozásuk, életük, emlékük. Veletek együtt kérjük ezt, Jézus Krisztusra tekintve, hálaadó szívvel.

Valóban, ahogy telnek az évek, évtizedek, ahogy érünk bele az életbe, egyre inkább látjuk, hogy mennyi mindent köszönhetünk nekik, hogy milyen áldott volt az itt töltött 4-6 esztendő ebben az 1531-ben alapított iskolában.

 

De a visszafelé tekintés mellett a jelenre is tekintünk.

Mégpedig úgy, hogy feltekintünk a mi feltámadott Urunkra.

Ezért a jelenre úgy tekintünk, hogy bízunk abban, hogy ti, akik a magatok helyén, a magatok hivatásában elhívott szakemberek vagytok –  sokakról tudjuk ezt, és büszkék is vagyunk rátok –, hisszük, tudjuk és reméljük, hogy közben úgy szolgáltok a magatok helyén, hogy képviselitek Jézus Krisztus ügyét, képviselitek Református, Keresztyén Anyaszentegyházunkat – azt az örökséget, amit itt kaptatok.

Ugye, képviselitek a keresztyénség ügyét, bátor hitvallással; – Jézus Krisztus ügyét, amire nagyon nagy szükség van, ma különösképpen nagy szükség van erre. Számítunk rátok ebben.

Áldott legyen az Isten, hogy vagytok, hogy ahol vagytok, mint egykori pápai református gimnazisták vagytok jelen – keresztyén református örökségünket, Krisztus ügyét képviselve.

Nincs ennél fontosabb, mint az, hogy „átsüssön” ez a „többlet” a szakmaiságon, a hideg profizmuson, amit ma a világ megkövetel: az elhivatottság, az élő hit, az egyháziasság, az, hogy magyar református keresztyének vagyunk, a magunk helyén.

 

Egyetlenegy példát említek erre – bocsánat, személyesen nem is ismerem, nem is ismerjük egymást azzal, akit most szóba hozok, de több más példát is említhetnék.

Idén kora tavasszal az Erkel Színházban Puccini Pillangókisasszonyát néztük meg a családdal.

Feltűnt egy gyönyörű hangú énekesnő, aki Suzuki szerepét énekelte.

Hazaérve utánanéztem, hogy ki ez az énekesnő, és akkor derült ki számomra, hogy itt végzett a Pápai Református Gimnáziumban. Most már értem, hogy miért áradt a hangjából valami „több”, a tehetségen túl: hit, Szentlélek, ami azonnal „átjött”.

Bocsánat a kiragadott példáért, sokat említhetnék még.

Hálásak vagyunk értetek az Istennek, nem csak büszkék vagyunk rátok, hanem hálásak vagyunk értetek az Istennek.

 

Jézus Krisztusra tekintve tehát hálát adunk az itt töltött évekért.

Őrá, feltámadott Urunkra tekintve hálát adunk a jelenért, hogy Jézus Krisztust képviselitek és szeretett Magyar Református Keresztyén Anyaszentegyházunkat.

Jézus Krisztusra tekintve merjünk előre tekinteni a jövőbe.

Ti is tudjátok, hogy igen megváltozott a világ körülöttünk.

Vágtázik körülöttünk minden, mindenki felpörgött, annyi minden bizonytalan, szinte alig lehet előre tervezni valamit is.

Mi mégis jó reménységgel vagyunk, nemcsak rátok gondolva, hanem a Pápai Református Gimnázium jövőjét illetően is.

Imádkozunk ezért a gimnáziumért, és imádkozva „teszünk” ezért a gimnáziumért.

Csak egy mondatban említem meg, hogy az iskolaépület teljesen megújult. Következik egy második-harmadik ütem, megújul a konyha, új internátus épül, teljesen megújul az ókollégium és a fiúkollégium – egyéb fontos funkciókat is kapnak ezek az épületek. Tehát a teljes infrastruktúra megújulhat. Áldott legyen érte az Isten.

Várjuk a diákokat.

Arra kérünk benneteket, hogy élő hittel Jézus Krisztusra tekintve imádkozzatok ezért a gimnáziumért, a lelki otthonért, és szeressétek továbbra is nagyon ezt az iskolát.

Szeressetek bennünket, nagy szükségünk van a Ti szeretetetekre, imádságaitokra.

 

Hinni Jézus Krisztusban, csak Őrá tekinteni, az örök élet bizonyosságában.

Így áldja meg a mi Urunk, Jézus Krisztus ezt a találkozót, iskolánkat, mindannyiunk szolgálatát.

Övé legyen egyedül a dicsőség!

 

Pápa, 2017. szeptember 2.