Magyarázatos Biblia előszó – 2017.11.15.

ELŐSZÓ

Isten iránti hálaadással adjuk át a Magyar Bibliatársulat tagegyházai gyülekezeteinek és minden magyar nyelven olvasó, közelben és távolban élő magyar testvérünknek a magyarázatos Biblia újabb kiadását. Jóllehet századokon át nemzedékek nőttek fel a kizárólag „kanonikus” szöveget tartalmazó Bibliákon, mégsem első ízben jelenik meg Biblia magyarázó jegyzetekkel. E tekintetben is a Károli Gáspár fordította Vizsolyi Biblia hű szellemi örökösei szeretnénk lenni, hiszen ebben az első teljes magyar nyelvű Bibliában lapszéli magyarázatok és szöveg közti tartalmi összefoglalások is olvashatók. A modern nyugati társadalom, így a magyar is egyre inkább eltávolodik a Bibliától, és ez is szükségessé tette a magyarázatos Bibliák régi hagyományának felelevenítését. A Magyar Bibliatársulat tagegyházainak tapasztalata szintén azt erősítette meg, hogy szükség van a legalapvetőbb bibliai fogalmakat, kortörténeti és földrajzi ismereteket közlő magyar nyelvű Bibliára. A nagy világnyelveken több ilyen magyarázatos Biblia áll rendelkezésre. A Magyar Bibliatársulat a Német Bibliatársulathoz fűződő hagyományosan szoros testvéri kapcsolat és a német biblikus tudományosság magas színvonala miatt már az első kiadásnál az 1992-ben kiadott ún. Stuttgarter Erklärungsbibelt választotta. Ezt a választásunkat megerősítettük most megjelenő második kiadásunkban is, de ezúttal már a 2005-ben megjelent, átdolgozott változat második, javított kiadását (2007) vettük alapul. A Stuttgarti magyarázatos Biblia a revideált Luther-fordítás szövegéhez készített magyarázatokat, és azokat a magyarázandó bibliai szövegek után illesztette. A magyar nyelvű változat az először 1975-ben megjelent, majd 1990-ben és 2014-ben revideált új fordítású Biblia (RÚF 2014) szövegéhez illeszti a magyar nyelven megfelelő mértékben átdolgozott magyarázatokat. A magyar nyelvű magyarázatos Biblia bemutatása előtt illő röviden felidézni a Stuttgarter Erklärungsbibel előszavát, ezzel is kifejezve köszönetünket a Német Bibliatársulatnak, amiért nagylelkű segítségükkel lehetővé tették a második magyar kiadás megjelentetését is.

Részletek a Stuttgarter Erklärungsbibel előszavából

A magyarázatos Biblia az Ó- és az Újszövetség teljes szövegét tartalmazza, de az ún. „apokrif” iratok nélkül, amelyeket Luther is kiemelt az ószövetségi kánonból, és önálló kötetként sorolt be az Ó- és Újszövetség közé. Az, hogy lemondtunk ezen iratok bevonásáról – melyeket deuterokanonikus iratoknak vagy az „Ószövetség későbbi könyvei”-nek is neveznek –, nemcsak azért történt, mert ezekkel a mű túl terjedelmes lett volna, hanem azért is, mert tekintettel voltunk a reformáció egyházaiban megszokott értékelésükre. Ezekben az egyházakban az apokrifok nem számítanak a Szentírás alkotó részének, Luther híres megfogalmazása szerint „olyan könyvek, amelyek nem egyenértékűek a Szentírással, de hasznos és jó olvasmányok”. Mivel azonban az Újszövetség sokszor előfeltételezi ezeknek az iratoknak az ismeretét, s bizonyos mértékben kapcsolódnak az ószövetségi könyvekhez is, a magyarázatos Bibliában újra meg újra utalunk ezeknek az iratoknak egyes helyeire.

Mindegyik bibliai könyv előtt van egy „Bevezetés”, amely a történelmi háttérről és összefüggésekről, a könyv témájáról, szerkezetéről, keletkezéséről, szerzőjéről és esetleges forrásairól ad tájékoztatást.

A bibliai szövegmagyarázatokat a bibliai szövegnél kisebb és eltérő betűtípussal szedtük, ezek a bibliai szöveg szakaszai között helyezkednek el, és mindig a megelőző szakaszra, vagy a korábbi magyarázat utáni szakaszokra vonatkoznak. A magyarázatokban dőlt betűvel emeljük ki a bibliai szövegből vett és megmagyarázandó vagy körülírandó szavakat, kifejezéseket.

A bibliai iratok sokféleképpen összefüggnek egymással, és kölcsönösen magyarázzák vagy megvilágítják egymást. Ezért az egész magyarázat fontos részét képezik a más bibliai igékre mutató utalások. Ezeket a szokásos rövidített formában adjuk. Helyenként a vers vagy rész száma után „k” betű áll, ennek jelentése: „és a következő vers, illetve rész”. A versszámok mögött álló „a” és „b” betűk a vers első vagy második felére utalnak.

A fontosabb, gyakran visszatérő fogalmakat (mint pl. farizeusok, törvény, test) nem magyarázzuk meg minden alkalommal. Ezeket az olvasó a Függelékben található Tárgyi magyarázatok alatt betűrendbe szedve és bővebben kifejtve megtalálhatja. A magyarázatokban az adott szó előtti nyíl (→) utal arra, hogy a kifejezés szerepel a tárgyi magyarázatok között. A bibliai szövegben említett mértékekről, súlyokról és pénzekről szintén tájékoztat a Függelék.

A bevezetéseket és a magyarázatokat szerzőcsoport készítette el, tehát közösségi munkának tekintendők. Nem is jeleztük, hogy mely rész melyik munkatárs munkája. Az egyes szövegeket a magyarázat egységes és egyértelmű volta érdekében szerkesztői döntés alapján olykor alaposan átdolgoztuk.

Az Újszövetség magyarázatában az alábbiak vettek részt: Ako Haarbeck szuperintendens (Lippei Tartományi Egyház), Gisela Kittel professzor (Bielefeld), Walter Klaiber püspök (Egyesült Metodista Egyház), Eduard Lohse nyugalmazott tartományi püspök (Hannoveri Tartományi Egyház), Eduard Schweizer professzor (Zürich) és Joachim Lange (Német Bibliatársulat). Az előmunkálatokban közreműködtek: Hans Joachim Kraus professzor, Dietrich Mann docens és Hans Weder professzor.

Az Ószövetséget magyarázták: Helmut Flender lelkész (a Stuttgarti Missziói Munkaközösség egykori munkatársa), Hellmut Haug és Rudolf Kassühlke (mindketten Német Bibliatársulat), tanácsadóként közreműködött: Siegfried Hermann professzor (Bochum).

Az első kiadás (1992) végleges szerkesztést Hellmut Haug és Joachim Lange végezte. Az átdolgozott, új kiadás számára a szövegeket Rudolf Schäfer és Florian Voss nézte át.

A magyar nyelvű Biblia – Magyarázó jegyzetekkel kiadás rövid története

Miután a Magyar Bibliatársulat (MBT) eldöntötte, hogy a Stuttgarter Erklärungsbibel magyar változatát készíti el, az MBT Szöveggondozó (Ó- és Újszövetségi) Bizottsága a magyarázatok fordítására vállalkozókat keresett és talált az MBT tagegyházainak köréből. A magyarázatok fordítási alapelve a következő volt: az új fordítású revideált Biblia szókészletét kell alapul venni a magyarázatok magyarra fordításakor. Ily módon a fordítás nem egyszerűen tükörfordítás, hanem értelemszerű adaptáció a magyar bibliai szöveghez. A fordítók, illetve lektorok a magyarázatokat indokolt esetben a magyar szövegkörnyezet igényei szerint átdolgozták. Az elkészült fordításokat ó- és újszövetségi szakértő lektorok ellenőrizték, és a Szöveggondozó Bizottság tagjai végezték a szuperrevízió munkáját. A nyomdai kézirat elkészítésével Tarr Kálmán főtitkárt bízta meg a Magyar Bibliatársulat. A Biblia – Magyarázó jegyzetekkel első kiadása 1995-ben jelent meg, és változatlan formában szolgálta a bibliaolvasókat 2017-ig.

A második kiadáshoz azután kezdett hozzá a Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága, hogy 2014 tavaszán megjelent az új fordítású Biblia második revideált változata, a RÚF 2014. A Szöveggondozó Bizottság tagjai vállalták a régi magyarázatok összevetését a javított német kiadás magyarázataival, majd pedig az új magyarázatok összevetését a revideált új fordítású Biblia szövegével. Meglehetősen nehéz, komoly odafigyelést igénylő kettős adaptálási folyamat volt ez, amelyben külön köszönet illeti Szabó Csabát, aki még a RÚF 2014 előkészületei idején, a revízió munkálataival párhuzamosan végezte az első szerkesztési és fordítási munkát. A kéziratok egységesítő szerkesztését Pecsuk Ottó főtitkár végezte. A kiadói előkészítés Galsi Árpád igazgató feladata volt.

Az Előszó alkalmat ad arra is, hogy megörökítsük azoknak a nevét, akik részt vettek az 1975-ben megjelent új fordítású Biblia előkészítésében, az 1990-es és a 2014-es revízió munkálataiban és a magyarázatos Biblia első, valamint második kiadásának fordítói, lektori, szerkesztői és kiadói munkáiban.

Az 1975-ben megjelent új fordítású Biblia munkatársai: Az Ószövetségi Szakbizottság 1948-ban a következő tagokkal alakult meg: Bottyánszky János, Deák János, Kállay Kálmán, Pálfy Miklós, Pákozdy László. A kezdeti munkálatokban részt vett Zászkaliczky Pál is. Kállay Kálmán (elnök), Deák János (társelnök), a bizottság előadója Pákozdy László volt. Az Ószövetség fordítási munkálatait Karasszon Dezső, Muntag Andor, Pálfy Miklós és Tóth Kálmán fejezte be. Az elnöki tisztet Pálfy Miklós, majd halála után 1972-től Tóth Kálmán töltötte be.

Az első Újszövetségi Szakbizottság 1947-ben kezdte el munkáját. Tagjai: Békési Andor, Budai Gergely, Erdős Károly, Karner Károly, Kiss Jenő, Mátyás Ernő, Pongrácz József. A bizottság munkálataiba később bekapcsolódott Szabó József és Áprily Lajos.

A második Újszövetségi Szakbizottság 1964-ben kezdte el munkáját. Tagjai: Czeglédy István, Prőhle Károly, Varga Zsigmond. A munkálatokba 1966-tól bekapcsolódtak: Cserháti Sándor, Kocsis Elemér, Szathmáry Sándor. Az elnöki tisztet Varga Zsigmond, majd Prőhle Károly töltötte be. A szuperrevízió munkáját Kocsis Elemér, Prőhle Károly és Szathmáry Sándor végezte el. Az elnöki tisztet a szuperrevízió idején Kocsis Elemér töltötte be.

Az 1975-ben megjelent új fordítású Bibliát magyar nyelvi szempontból átnézte B. Lőrinczy Éva és Szabó István. A kiadói munkát Nádasi Vilmos, Rigó István és Tóth Károly végezte.

Az 1990-ben megjelent revideált új fordítású Biblia munkatársai: Bolyki János, Cserháti Sándor, Haiman György, Hetényi Attila, Karasszon Dezső, Lenkeyné Semsey Klára, Márkus Mihály, Muntag Andor, Németh Pál, Páth Géza, Tarr Kálmán, Tóth Kálmán, Tóth Lajos.

A 2014-ben megjelent revízió (RÚF 2014) munkatársai: Bácskai Károly, Galsi Árpád, Hanula Gergely, Kustár Zoltán, Pecsuk Ottó, Szikszainé Nagy Irma, Tokics Imre, Varga Gyöngyi, Vladár Gábor.

A magyarázatos Biblia első kiadásának (1995) munkatársai: Balla Péter, Bolyki János, Csáfordy Julianna, Cserháti Sándor, Dányi József, Fükő Dezső, Gerőfi Gyuláné Brebovszky Éva, Győri Kornél, Hetényi Attila, Jáger Orsolya, Karasszon Dezső, Kocsis Elemér, Köves Gyopárka, Kustár Zoltán, Lenkeyné Semsey Klára, Muntag Andor, Naszádi Gáborné, Niederhoffer Zoltán, Páth Géza, Pásztor Edit, Pótor Imre, Pető Lajosné, Sándor Endre, Szabó Csaba, Szalkay László, Tarr Kálmán, Tóth Kálmán, Zsengellér József, Zsigmondy Árpád.

A magyarázatos Biblia második kiadásának (2018) munkatársai: Bácskai Károly, Balla Ibolya, Balla Péter, Egeresi László Sándor, Enghy Sándor, Fabiny Tamás, Fodor Ferenc, Galsi Árpád, Hamar Zoltán, Hanula Gergely, Hodossy-Takács Előd, Karasszon István, Kerekes Ernő, Kormos Erik, Kovács Zoltán, Kustár Zoltán, Lőrik Levente, Mihály János, Pap Ferenc, Pecsuk Ottó, Peres Imre, Tokics Imre, Várady Endre, Vladár Gábor, Zsengellér József.

A Magyar Bibliatársulat szeretné átnyújtani tagegyházainak és a Bibliát magyarul olvasó, tanulmányozó minden keresztyén testvérünknek az új, javított kiadású Magyarázatos Bibliát. Adja Isten, hogy valódi segítség lehessen újabb évtizedekre olyan helyzetekben, amilyenben az etióp kincstárnok is találta magát, amikor Jeruzsálemből hazafelé tartva Fülöp diakónus megszólította: „Érted is, amit olvasol? – Hogyan érthetném, ha valaki meg nem magyarázza? (ApCsel 8,26–40).

Steinbach József,

a Magyar Bibliatársulat ügyvezető elnöke,

a Szöveggondozó Bizottság elnöke

Szebik D. Imre,

a Magyar Bibliatársulat elnöke